EN
Amikor az alumíniumot anódolják, egy elektrokémiai kezelésen megy keresztül, amely a felületét rendkívül erőssé és rozsdamentessé teszi. Mi különbözteti meg ezt a hagyományos festékektől vagy más bevonatoktól? Nos, a védőréteg molekuláris szinten a fém részévé válik. Ez azt jelenti, hogy később nem keletkezik repedés, hámlás vagy lepattogzás. A gyártók kedvelik, mert növeli az alumínium ellenállóságát az időjárás, vegyszerek és fizikai érintkezés által okozott mindennapi kopásokkal szemben. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően az anódolt alumíniumot mindenütt láthatjuk, épületfászadatoktól kezdve a kerti bútorokon át egészen olyan prémium elektronikai eszközökig, ahol a tartósság a legfontosabb.
Az anódolás során az alumínium az elektrolitikus berendezés pozitív elektródájaként működik. A fémet savas oldatba helyezik, és áramot vezetnek át rajta, aminek hatására oxigénmolekulák kötődnek az alumínium felületéhez. Ami ezután történik, elég lenyűgöző – egy egységes oxidbevonat alakul ki, amelyet igen jól tudunk szabályozni. Az elektromos feszültség, a használt sav típusa, a hőmérséklet és a folyamat időtartama beállításával a gyártók pontosan meghatározhatják a kívánt végső tulajdonságokat. A legjobb az egészben? Mivel a védőréteg az eredeti fém belső és külső részén egyaránt kialakul, a méretekben alig történik változás, így a termelési tervezés sokkal pontosabb lehet.
Az anódizálással kezelt alumíniumprofilok sokkal hosszabb ideig tartanak, ha kemény körülményeknek vannak kitéve. Az eljárás egy olyan oxidréteget hoz létre, amely viszonylag jól ellenáll a vízkároknak, a napfénynek, erős vegyszereknek és még a súrlódásból származó kopásnak is. Ez idővel kevesebb javítást és cserét jelent. Olyan vállalatok számára, amelyek például repülőgyártásban, építkezéseken vagy elektronikai eszközök szerelőszalagjain dolgoznak, van egy további előny is. A réteg pórusos szerkezete lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a termék gyártása során közvetlenül a anyagba színező festékeket juttassanak. Ez az oka annak, hogy miért marad az anódizált alumínium oly sok ipari alkalmazás elsőszámú választása, annak ellenére, hogy ma már számos új alternatíva rendelkezésre áll. Egyszerűen jobban teljesít hosszú távon, miközben jó kinézetű is.
A II. típusú kénsavas anodizálás számos iparágban továbbra is az első választás marad, mert éppen a megfelelő egyensúlyt teremti meg a hatékonyság, a költségek és a felhasználhatóság között. A folyamat során kialakuló oxidréteg vastagsága kb. 5-től körülbelül 25 mikronig terjed. Ezek a bevonatok viszonylag jól ellenállnak a korróziónak, miközben megtartják az alapanyag eredeti szilárdságát. Azonban ami igazán különlegessé teszi ezt a módszert, az a kezelt felület által kialakított porózus szerkezet. Ez lehetővé teszi, hogy a festékek jobban beszívódjanak az anyagba, mint más eljárások esetén, így élénk, tartós színek érhetők el, amelyek hosszú időn keresztül nem halványodnak el. Az ipari előírások szerint ezek a kezelt felületek általában 300 és 500 közötti keménységi értéket érnek el a Vickers-skálán. Ezenfajta tartósság magyarázza, hogy miért alkalmazzák ezt az eljárást oly gyakran például épületkülsők, telefonházak vagy különféle ipari alkatrészek gyártásánál, ahol ugyanolyan fontos a jó megjelenés, mint a rendszeres használatból eredő igénybevétel ellenállása.
Az I. típusú krómossavas anódolás vékonyabb oxidrétegeket hoz létre, körülbelül 0,5 és 2,5 mikron vastagságban, de jobb védelmet nyújt a korrózió ellen. Ez különösen értékes olyan nagyon fontos alkatrészek esetében, amelyeket az űrrepülési és katonai felszerelésekben használnak, ahol a meghibásodás egyszerűen nem opció. Az ebből a folyamatból származó bevonat pórusmentes, és rugalmas marad a kezelés után is. Az alkatrészek megőrzik pontos méreteiket, és a pontossági munkákhoz szükséges előírások határain belül maradnak. A felület jól tapad az alapozókra és kötőanyagokra, ami különösen fontos a repülőgépek építésekor vagy hegesztett kötések készítésekor. Eredetileg ez a módszer erősen hexavalens krómsókra támaszkodott, de manapság a legtöbb gyár áttért a háromértékű króm alkalmazására, mivel az megfelel a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak és munkahelyi biztonsági szabványoknak. Annak ellenére, hogy csak matt szürke színeket állít elő, sok gyártó továbbra is ragaszkodik a krómossavas anódoláshoz azoknál a küldetéskritikus alkatrészeknél, ahol a megbízhatóság minden másnál fontosabb.
A keményanódolás, különösen a III. típus, rendkívül sűrű oxidrétegeket hoz létre, amelyek vastagsága 50 és 100 mikron között változhat. A felületi keménység a Vickers-skálán 500-as érték felett is meghaladhatja. Ezt a kezelést kénsavfürdőben végzik, amelyet kb. 0 és 10 °C-os hőmérsékleten tartanak fenn, miközben szigorúan ellenőrzik az elektromos paramétereket. Hatékonyságát leginkább az adja, hogy jelentősen növeli a kopás- és súrlódásállóságot. Az ilyen módon kezelt alkatrészek gyakran előfordulnak ipari környezetekben, például nehézgépekben, hidraulikus rendszerekben, sőt katonai felszerelésekben is, ahol a tartósság a legfontosabb. Érdekes dolog történik, amikor PTFE-t (politetrafluoretilént, ha pontosak akarunk lenni) kevernek a folyamathoz. Hirtelen ezek a felületek önkenőzővé válnak, és a súrlódási együttható kb. 0,05-re csökken. Ilyen teljesítmény mellett ideálisak olyan alkatrészekhez, amelyeknek simán kell mozogniuk, annak ellenére, hogy nap mint nap intenzív mechanikai igénybevételnek vannak kitéve.
A vékonyrétegű anódoxidálás nagyon vékony, körülbelül 1–5 mikron vastag oxidrétegeket hoz létre, amelyek különösen jól alkalmazhatók olyan építészeti és díszítő célokra, ahol a megjelenés a legfontosabb. A folyamat során általában módosított kénsavat vagy néha szerves savakat használnak elektrolitként, amelyek egyenletesen elhelyezkedő pórusokat hoznak létre, így az anyag egységesen veszi fel a festéket, és pontos színösszehangolást tesz lehetővé. Az építészek és tervezők szívesen használják ezt a technikát, mivel számos felületi megoldást elérhetnek vele – matttól csillogóig, miközben az alumínium természetes fénye is megmarad. Ezek a kezelt felületek ellenállóak a városi szennyeződéssel szemben, és nem fakulnak a napsugárzás hatására sem. Mivel a vékony rétegvastagság mellett jó megjelenést és megfelelő védelmet is nyújt, számos építészeti szakember előírja a vékonyrétegű anódoxidálást külső falakhoz, belső falpanelekhez, valamint prémium termékekhez, például luxus háztartási készülékekhez vagy dizájnerbútorokhoz.
Az anodizált alumínium különösen jól ellenáll a korróziónak, főleg olyan nehéz körülmények között, mint az óceán közelében, tengerpartok mentén vagy gyárak belsejében, ahol a sótartalmú levegő, a nedvesség és a vegyi anyagok gyorsan lebontják az általános fémes anyagokat. Ami különlegessé teszi, az egy oxidréteg, amely az alumínium felületén képződik meg az anodizálás során. Ez a réteg nem vezeti az elektromosságot, és stabil marad, mivel a fém részévé válik. Ha véletlenül karcolódik a felület, ne aggódjon túlságosan emiatt. A karcolás környező területe továbbra is védi az alatta lévő részt attól, hogy elrozsdásodjon, ellentétben a festett felületekkel, amelyek sérülés esetén elveszítik védőhatásukat. Ennek a tartósságnak köszönhetően nincs szükség folyamatos újrafestésre vagy új bevonatok felvitelére. Ez azt jelenti, hogy az anodizált alumínium évek során pénzt takarít meg, miközben megőrzi esztétikus megjelenését – ez pedig magyarázza, hogy miért választják ezt az anyagot annyi hídnak, gyalogjárdának és más évtizedekre tervezett létesítménynek inkább, mint olcsóbb alternatívákat, amelyek folyamatos karbantartást igényelnek.
Az anódolt alumínium többet nyújt, mint csupán korrózióállóságot. A felületi keménysége szintén lenyűgöző, jól ellenáll a mindennapi kopásnak és sérüléseknek. A szokásos bevonatok vastagsága körülbelül 5 és 25 mikron között mozog, és elég jól kezeli a napi karcolásokat. Ám amikor a kemény anódolásról van szó, akkor komolyabb dolgokról beszélünk. Ezek a rétegek akár 100 mikron vastagságúak is lehetnek, és keménységük megközelíti az acél szerszámok anyagainak keménységét, elérve a Rockwell C skála 60–70-as értékét. Sópermetes próbákat is végeztünk, ahol a minták több ezer órás 5% nátrium-klorid oldatba helyezés után sem mutattak korrózió jeleit. Ez messze felülmúlja a hagyományos alumínium teljesítményét, és számos más fém lehetőséget is ver. Mindezen tulajdonságoknak köszönhetően az anódolt alkatrészek hosszú évekig megőrzik esztétikájukat és működőképességüket, még kemény kültéri körülmények között vagy folyamatos mechanikai igénybevétel mellett az ipari környezetben is.
Ami a megjelenést illeti, az anódolás kiemelkedően szerepel, mivel nagy szabadságot biztosít a tervezőknek különböző színek, textúrák és fényvisszaverődési tulajdonságok használatában, miközben megőrzi az anyag tartósságát. A kezelés során a pigmentek beépülnek ebbe a speciális oxidrétegbe, így a felület hosszú időn keresztül nem fakul le és nem repedezik könnyen. Ma már számos különböző felületet láthatunk – matt, sima satén, valamint fényes felületektől egészen. Az építészeknek nagyon tetszik, hogy pontosan tudják illeszteni épületeik megjelenését a vállalati branding irányelveihez vagy helyi tervezési előírásokhoz. Az anódolt alumínium egyik legnagyobb előnye, hogy a teljes kezelés ellenére is megtartja eredeti tapintását és hővezetési jellemzőit. Ezért választják sokan ezt a módszert magas minőségű épületeknél és termékeknél, amelyeknek jól kell nézniük most, de évek múlva is kifogástalanul kell teljesíteniük.
Egyre több építész használ napjainkban anódolt alumíniumot épületek külső burkolatához, mivel jól néz ki, ellenáll az időjárásnak, és többszörösen újrahasznosítható. Az égbetörők gyakran különleges színezéssel látnak el alumínium paneleket, hogy kiemelkedjenek a környező épületek közül, és ezek a bevonatok meglehetősen jól tartják magukat még hosszú ideig tartó kinti használat után is. Ugyanez a technológia előfordul elektronikai eszközökben is. A telefon- és laptopgyártók ezt a vékony réteg eljárást használják tartós, könnyű és karcolásálló házak készítéséhez, melyek divatos felületkezeléssel készülnek, mint például kefés ezüst vagy azok a csillogó fémes színek, amelyek olyan népszerűek. Az anódolt alumínium igazán érdekessége abban rejlik, hogy képes ötvözni a gyakorlati előnyöket a jó megjelenéssel, ami magyarázza, hogy miért találnak a tervezők folyamatosan új módokat arra, hogy beépítsék irodai toronyépületektől kezdve mindennapi technikai termékekig.
